Nyugati felzárkózásunk és külkapcsolati rendszerünk az áprilisi választások függvényében
Rendhagyó óra a Metropolitan Egyetem és az EÚSZ Magyar Tagozata szervezésében 2022. március 17-én
„Nyugati felzárkózásunk és külkapcsolati rendszerünk az áprilisi választások függvényében” címmel rendhagyó tanórát szervezett az EÚSZ Magyar Tagozata a Metropolitan Egyetemen 2022. március 17-én.
A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakos hallgatói előtt Pröhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, volt berlini és berni nagykövet felidézte az EU és Magyarország kapcsolatainak alakulását, többször hangsúlyozva a reálpolitikai szempontok fontosságát. Mint mondta, a csatlakozás a kezdetektől ellentmondásos folyamat volt, hiszen hazánkat nem úgy kezelték, mint egy ezeréves múlttal rendelkező országot, hanem kvázi tanulóként. Ugyanakkor Magyarország vezető szerepet játszott abban, hogy megmutassa, hogyan lehet jól csatlakozni az európai közösséghez.
Az első problémák 2010-ben jelentkeztek, amikor az előző kormány katasztrofális gazdaságpolitikája miatt az ország új vezetésének olyan intézkedéseket kellett meghoznia – banki különadó bevezetése, válságadó az energetikai és távközlési szektorra –, amelyek ugyan nagyobb mozgásteret biztosítottak, viszont komoly vitákat váltottak ki az uniós szervezetekben. Mivel a bankvilág vezetőinek jelentős érdekeltségei voltak a médiában is, ezek a viták felnagyítva ott is megjelentek. Ezzel együtt a következő négy évet a jogi gondolkodás jellemezte, vagyis a kormány mindent betartott, ami a szerződésekben szerepelt. Az ellentmondás, a vita, a szembenállás természetes része a külpolitikának, ennek ellenére fontos volt, hogy hazánk az EU-hoz tartozik.
A komolyabb problémák akkor kezdődtek, amikor – a hazai választópolgárok megnyerése érdekében –vitákat kiváltó megnyilatkozások láttak napvilágot. Pröhle Gergely szerint a választásoknál a politikusok nem foglalkoznak a külföldi visszhangokkal, csak azzal, hogy az elhangzottak mennyire elégítik ki a hazai választók igényeit, és ez gyakran rossz kommunikációt eredményez. Ilyenek voltak például a migránsokkal kapcsolatos megnyilatkozások. Ekkoriban indultak meg az első kötelezettségszegési eljárások is Magyarország ellen. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a kormány a retorikában, szavakban különálló politikát folytat, a valóságban azonban minden közös uniós lépést megszavaz, lásd ukrajnai háború.
Ami az áprilisi választásokat illeti, az ellenzék külpolitikai felfogása – Pröhle szerint - nehezen értelmezhető, a fő érvük, hogy győzelmük esetén sokkal kiegyensúlyozottabb lenne a viszony az EU-val. A kormány álláspontja továbbra is az ország szuverenitásának hangsúlyozása, míg az ellenzék a föderatív Európában gondolkodik. Vannak olyan geopolitikai adottságok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni – ilyen az energiafüggőség. A geopolitika a politikairealitás megkérdőjelezhetetlen része, és a nemzeti érdekeknek ebben a világban is érvényesülniük kell – hangsúlyozta a diplomata.
A rendkívüli óra másik vendége, Pál Zsombor, a 24.hu vezető szerkesztője áttekintette a magyar médiapiac alakulását a rendszerváltozástól napjainkig, megállapítva, hogy a magyar nyilvánosság meghatározó platformja mára az internetes portálok lettek. Ma Magyarországon a legnagyobb hírportál az 1,2 millió egyedi felhasználóval büszkélkedő blikk.hu. Az élbolyban található a 24.hu és a legrégebbi magyar hírportál, az index. hu; a népszerűségi élmezőnyben ott van mások mellett az origo. hu, a telex. hu és a hvg. hu.
Az ukrajnai háború – mint Pál mondta – „feljebb tolta” a látogatottságokat. A többi platformról kifejtette: teljesen átalakult a rádiós piac, lesoványosodott a print, a megyei napilapok a kormányzati befolyást közvetlenül is érvényesítő mega-vállalat, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) irányítása alá kerültek. Pál Zsombor nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a sajtószabadság helyzetét értékelő nemzetközi listákon a magyar média az elmúlt évtizedben folyamatosan egyre hátrább sorolódott.
A vezető szerkesztő érintette azt a további két problémát is, amely miatt a nemzetközi elemzők folyamatosan bírálják a kormányzó párt médiapolitikáját. Az egyik a hirdetési piac manipulatív és ideológia vezérelt torzítása; a teljes hirdetési tortában jelentős részarányt képviselő állami hirdetések elosztását alapvetően befolyásolja a lojalitás. A másik nagy probléma a közszolgálati média helyzete: bár évenként mintegy 120 milliárd forintot áldoz a költségvetés – az adófizetők pénzéből - a közszolgálati rádióra és televízióra, valamint az MTI-re, ezek a platformok messzire kerültek a közszolgálati kritériumok teljesítésétől, jórészt a kormányzati politika közvetlen népszerűsítése működésük vezérelve. Hogy mennyi a 120 milliárd forint? - a vezető szerkesztő megjegyezte, hogy az összesen nagyjából 36 nyomtatott magazint és 19 online kiadványt – így a Nők Lapját és a 24.hu-t is - kibocsátó Central Médiacsoport évi forgalma hozzávetőlegesen 30 milliárd forint. A választások konkrét eredményétől függhet, hogy a magyar médiapiac nemzetközileg is számon tartott neuralgikus pontjain lesz-e – és ha igen, milyen – változás.
A hallgatók, bár aktivitásukkal nem jeleskedtek, tapssal köszönték meg az előadók magvas, tartalmas fejtegetéseit.
