„A nemzetekfelettiség nemzeti alapokon nyugszik majd. Nincs szó tehát a dicső múlt semmiféle megtagadásáról, sokkal inkább a nemzetek életerejének új kibontakoztatásáról, éppen annak révén, hogy azt a nemzetek feletti közösség szolgálatába állítják.” (Robert Schuman, 1963)
Kik vagyunk….
Sok mindenben különböző, olykor eltérő felfogású magyar újságírók, kommunikációs és PR-szakemberek, a médiavilág sokféle posztján dolgozó szakemberek. De bármennyit különbözzünk is egymástól, egyetértünk az európai integráció alapgondolatával, időtállónak és máig fontosnak tartjuk az alapító atyák, Jean Monnet, Robert Schuman, Alcide De Gasperi, Konrad Adenauer és mások szellemi örökségét. Ebből kiindulva, az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozatának tagjai értékközösségnek tekintik az Európai Uniót, amelyben a szabadság, a demokrácia, a szolidaritás alapján szerveződik a politika. Ennek egyik egyetemes elve a vélemények sokszínűségéből táplálkozó sajtószabadság. Egyetértünk abban is, hogy a globalizáció korában a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés átlépte, bár nem számolta föl a nemzeti határokat, tehát az integráció és mai formája, az Európai Unió nem csupán értékközösség, hanem a szupranacionális realitásokból fakadó szükségszerűség. Az elmúlt évtizedek messzemenően igazolták Robert Schuman egykori jóslatát arról, hogy „Európa nem egy nap alatt, és nem is összeütközések nélkül jön majd létre”. De minden válság ellenére azt gondoljuk, hogy hazánknak jobb az Európai Unión belül, mint azon kívül, a biztonságpolitikára vetítve pedig a NATO védőernyője ad igazi garanciát biztonságunk, nemzeti szuverenitásunk megőrzésére. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy hosszabb távon is az euro-atlanti integrációban van hazánk helye. Ennek tudatában végezzük napi munkánkat, ki-ki a maga helyén.
….és mit csinálunk?
A Magyar Tagozat találkozókat szervez neves politikusokkal, képviselőkkel, szakemberekkel. Tanácskozásaink színhelye változó: főiskolák, egyetemek, az Európai Parlament magyarországi Tájékoztatási Irodája. Meghívott vendégeink között külügyminiszterek, európai bizottsági biztosok, nagykövetek, diplomaták, elismert szakemberek egyaránt találhatók. Tevékenységünk középpontjában euró-atlanti elkötelezettségünk áll. Részt veszünk az Európai Újságírók Szövetségének munkájában, az éves közgyűléseken rendszeresen állást foglalunk a fölmerülő kérdésekben.
Többet szeretne tudni?
Részletek a nemzetközi szervezetről….
Az Európai Újságírók Szövetsége (Association of European Journalists – AEJ) negyedik évtizede fogja össze azokat az újságírókat, akik az európai integráció megismerését és megismertetését, az egység gondolatának népszerűsítését tekintik munkásságuk fontos feladatának. Az akkor még Európai Közösségek néven ismert szervezet vezetőinek - Jean Monnet, Walter Hallstein, Paul-Henry Spaak - ösztönzésére jött létre. Alapítói eredetileg a közösség akkori tagállamaiból kerültek ki: német, francia, olasz, belga, holland és luxemburgi újságírók vetették fel, hogy szükség van az akkor még viszonylag kevéssé ismert közösségi célok iránt elkötelezett kollégák egyesítésére.
A szövetség brüsszeli alapító kongresszusát 1962. október 10-11-én tartották. A kongresszus kimondta: azokat az újságírókat kívánják egységbe fogni, akiknek „meggyőződése, hogy szükség van a demokratikus alapon létrehozandó európai egységre, készek e cél érdekében dolgozni, készek a tájékoztatás szabadságának megvédésére. A szövetség célja, hogy tevékenyen vegyen részt az európai tudat kialakításában, elmélyítse az ismereteket Európa problémáiról és tájékoztassa a közvéleményt az európai intézmények munkásságáról”.
Az Európai Újságírók Szövetsége kezdettől fogva együttműködött az európai intézményekkel, annak létrejötte után a brüsszeli bizottsággal, a strasbourgi székhelyű Európa Tanáccsal, amelytől azóta megfigyelői státuszt kapott. Hasonló státuszt kíván adni - a nem kormányszintű szervezetek sorában - az UNESCO, az ENSZ oktatásügyi, szociális és tudományos szervezete is.
A szövetség tevékenységének bővülése párhuzamosan haladt az Európai Közösség, majd az Európai Unió bővülésével, nemzeti tagozatokat hozott létre valamennyi tagországban.
Az 1989-90-es fordulatot követően döntöttek úgy, hogy hozzájárulnak nemzeti tagozatok létrehozásához azokban az országokban is, amelyek nem tagjai az uniónak, de felvették azokat az Európa Tanácsba. Ennek nyomán jött létre nemzeti tagozat több Közép-európai országban, így Magyarországon is. Ma az Európai Újságírók Szövetségének 16 európai országban működik nemzeti tagozata, mintegy kétezer újságíró részvételével.
A nemzeti tagozatok küldötteinek részvételével évente rendes közgyűlést, kétévente tisztújító közgyűlést tartanak.
és a Magyar Tagozatról
Az Európai Újságírók Szövetségének Végrehajtó Bizottsága 1992-ben Budapesten tartotta ülését, találkozott a magyar sajtó képviselőivel, vezető kormányzati és politikai személyiségekkel, s javasolta a Magyar Tagozat megszervezését. A Magyar Tagozat formálisan 1994-ben alakult meg, de küldöttei már részt vettek az Európai Újságírók Szövetségének 1993. évi közgyűlésen, s attól kezdve folyamatosan bekapcsolódtak a szervezet rendszeres tevékenységébe.
A Magyar Tagozat 1995. óta bejegyzett egyesület; nonprofit szervezet; tagsága önkéntes; létszáma jelenleg mintegy 100 fő. Első elnöke dr. Rédey Pál volt.
A Magyar Tagozat alapvető célkitűzésének azt tekinti, hogy a magyar közvéleménnyel megismertesse az európai integráció alapvető eszméit, annak jelentőségét az ország számára. Minthogy az integráció tágabb értelemben az euro-atlanti integráció is, hasonló célkitűzéseket jelölt meg a maga számára a NATO-hoz történő csatlakozásra vonatkozóan is. Bár a Magyar Tagozat nem érdekvédelmi szervezet, figyelemmel kíséri a magyar tömegtájékoztatás helyzetét, hogy érvényesüljenek azok az elvek, amelyeket európai normáknak lehet tekinteni a sajtóra és munkatársaira vonatkozóan.
A Magyar Tagozat tevékenysége igen kiterjedt. 1994-től kezdődően rendszeresen tart találkozókat a magyar politikai élet, a kormányzat képviselőivel, akikkel nemcsak az európai integráció kérdéseiről nyílt alkalom beszélgetni, hanem a magyar politika időszerű kérdéseiről is. A rendszerváltás óta megalakult összes kormány szinte valamennyi külügyminisztere, valamint sok más szakminiszter előadó volt rendezvényeinken, így Navracsics Tibor, Pintér Sándor és mások.
A Magyar Tagozat választott tisztségviselői 2022-től
tiszteletbeli elnök: Bodor Pál (1930. július 28. – 2017. március 12.)
elnök: Martin József
alelnökök: Blahó Miklós, Kulcsár István, Losonczi Lívia
elnökségi tagok: Dérer Miklós, Turchányi Géza, Horváth József (titkár, kincstárnok)