Finisben: mi lesz veled, Európa - Találkozó Navracsics Tiborral a Metropolitan Egyetemen
Martin József írása
„Informális diszkriminációról” beszélt Navracsics Tibor
a Metropolitan Egyetemen
A Bizottság apparátusában viszonylag kevés a magyar hivatalnok: nincs olyan főigazgató, főigazgató-helyettes és igazgató, aki Magyarországról érkezett Brüsszelbe – mondta, egy kérdésre válaszolva, a Metropolitan Egyetem és az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozatának közös rendezvényén Navracsics Tibor, az Európai Bizottság tagja, aki az elmúlt öt évben az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért volt felelős.
Az okokat firtatva, Navracsics visszatekintett integrációs tagságunk tizenöt évvel ezelőtti kezdetére: az akkori vezető magyar tisztségviselők az idősebb korosztályhoz tartoztak, ők már visszavonultak, másfelől az egykori „nagyon fiatalok” még nem föltétlenül „értek be”. Nem tagadta azonban a vendég, hogy a jelenségnek van más oka is: azt fejtegette, hogy egyfajta „informális diszkriminációról”, „az apparátus bosszújáról” lehet szó, tehát a magyarok távolléte a vezető tisztségviselők posztjaitól „a konfliktus része”. Így utalt a Bizottság magyar tagja arra a vitasorozatra, amely hosszú évek jellemzi a Fidesz-kormány és a brüsszeli vezető testületek kiélezettnek bízvást mondható viszonyát.
A mintegy száz egyetemista, valamint újságírók és szakértők előtt elmondott, „Finisben: mi lesz veled, Európa” című beszédben a magyar tagozat és az egyetem meghívottja az integrációs kérdések sorát érintette; beszélt arról, hogy tárcáját általában a „legpehelysúlyúbbak” közé szokták sorolni, mert mind a négy terület döntően nemzeti hatáskörbe tartozik. Mégis úgy gondolja az úgynevezett „európai hozzáadott érték” elegendő mozgásteret adott neki, például a 32 éve működő Erasmus program bővítésében.
A hallgatók között egész Európában igen népszerű felsőoktatási diákcserékre 30 milliárd eurót irányzott elő a hét éves költségvetés. Navracsics beszélt az érettségi vizsgák kölcsönös elfogadtatását célzó európai oktatási térség tervéről, valamint a közös diploma kiadását előirányzó európai egyetemi programról.
A hallgatóságtól sok kérdést kapó vendég többször érintett fontos politikai kérdéseket, s álláspontja több pontos, jól érzékelhetően különbözött a hivatalos budapesti felfogástól. Így kifejtette azt a véleményét, hogy földrészünkön csillapodni látszik a menekültválság, s úgy gondolja, hogy Nagy-Britannia kiválásáért, vagyis a brexitért, Juncker bizottsági elnök nem mondható felelősnek.
Egy kérdésre válaszolva, elmondta, a nagy vihart kavaró és Budapest nyugati kapcsolataiban továbbra is feszültséget okozó sajtószabályozási ügyekben, amelyekben Navracsics egykor igen aktívan vett részt, az évtized elején a kormányzat „nagyobb rugalmasságot tanúsíthatott volna”. Most a Bizottság tagjaként a visszatérő bírálatokra nem tért ki, de vázolta a médiapiac azóta végbement nagy átalakulási folyamatát, ami egyébként kedvenc témája a média tudós kutatóinak is. Elmondta, hogy a közösségi média térnyerésével a média teljesen nyitottá vált, a hagyományos printvilág „veszített jelentőségéből”, bár a fejlett európai országokban továbbra is léteznek befolyásos, nagy példányszámú minőségi napilapok, itthon azonban nem ez a helyzet.
A végül élénk beszélgetéssé átalakuló előadásnak egyáltalán nem a magyar média volt a „főszereplője”, de a vendég többször is odaszúrt a média munkatársainak, mondván, hogy akadnak magyar újságírók, akik nem ismerik pontosan az integráció vezető testületeinek még az elnevezését sem, vagy akiket jószerivel nem érdekelnek az ő tevékenységének részletei, és adott esetben csak arra kíváncsiak, mond-e olyasmit, ami ellentétes Orbán Viktor magyar kormányfő álláspontjával.
(mj)
