Az Európai Újságírók Szövetsége 61. Közgyűlése és Kongresszusa
Beszámoló az Európai Újságírók Szövetsége (EÚSZ, AEJ) albániai közgyűléséről és kongresszusáról
Az albániai Vlorában rendezték meg 2023. október 25-től 29-ig az EÚSZ 61. közgyűlését, amelyen a vendéglátó albán és a szervezésben jelentős szerepet játszó görög szekció mellett az angol, belga, ciprusi, ír, magyar, olasz, osztrák, román és spanyol EÚSZ-tagozatok képviselői vettek részt. Minthogy sem a résztvevők, sem a szekciók listája nem jutott el hozzánk, ezért pontos adatokat e jelentés írásakor sem tudunk. A magyar szekciót Martin József elnök és Blahó Miklós alelnök képviselte.
E közgyűlésnek a tisztújítás nem volt feladata, ezért mindössze egy szervezeti-személyi kérdés került szóba: a számvizsgáló bizottságba harmadiknak közfelkiáltással megválasztottuk Irina Nedevát, a bolgár szekció vezetőjét, amire azért kellett sort keríteni, mert a bizottság két tagja szerint a harmadik, görög tag nagyon passzívan viselkedett, a munkában nem vett részt.
Szervezeti kérdést pedzett meg Otmar Lahodinsky tiszteletbeli elnök, azt indítványozván, hogy egyfajta közös „magatartási-etikai kódexről” kezdődjék gondolkodás az egész szervezeten belül. A közelebbről nem részletezett, inkább homályosnak tűnő elgondolást nem támogatta sem Isaia Tsaousidou elnök, sem az ír szekciót képviselő Tim Ryan, alapvetően a tagozatok önállóságára hivatkozva. Elmondtuk az elnök-asszonynak, hogy a magyar szekció sem tartja jó ötletnek az elgondolást.
A nemzetközi AEJ kérdései, a szervezetet feszítő belső ellentmondások nem kaptak sok helyet a felszólalásokban: Tim Ryan szerint a szervezet működése nem eléggé átlátható – így például hiányolta az elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyveket -, és szóba hozta a németek immár több mint két évtizedes távollétét, valamint a franciák utóbbi években tapasztalható visszahúzódását: miként beszélhetünk európai szervezetről német-francia részvétel nélkül? – tette fel a senki által nem megválaszolt kérdést. Csak szóbeszédet hallottunk arról, hogy az olasz tagozat egy része átlépni készül – vagy már át is lépett – a rivális nemzetközi szervezetbe, ám hiteles tájékoztatást erről nem kaptunk. Ugyancsak válasz nélkül maradtak azok a szervezeti-működési kérdések, amelyeket éves jelentésében a Magyar Tagozat elnöksége tett fel. Minden jel szerint a megoldatlan problémákat a tisztújítással együtt a nemzetközi AEJ a jövő évi közgyűlésre helyezte át; ennek helyszínéről elvben az év végéig kellene dönteni, most csak különböző találgatások hangzottak el.
Ami a kongresszus szervezését illeti, az albán vendéglátók – Arber Hitaj elnök vezetésével – kitettek magukért, jó ötletnek bizonyult a tenger partján fekvő régi főváros, Vlora mint helyszín, s a csoport mozgatását a különböző nevezetes turisztikai célpontok között lényegében jól megoldották.
Tartalmi szempontból a sokszínűség jellemezte a kongresszus programját – a skála az albán médiától a mesterséges intelligenciáig, az orosz-ukrán háborútól a globális média cégek magatartásáig, a koszovói dilemmától a nyugat-balkáni térség nyugat-európai integrációjáig terjedt. Talán a kevesebb több lett volna, főleg Albánia társadalmi és gazdasági fejlődésének sajátosságai, köztük az idegenforgalom helye és szerepe lehetett volna hangsúlyosabb téma.
Összességében jól sikerült a fiatal albán szekció bemutatkozása: sok intellektuális, szellemi és gasztronómiai élményt kínált a lényegében jól szervezett kongresszus, igaz ugyan, hogy a közgyűlés semmilyen előrelépést nem hozott a nemzetközi szervezet belső ellentmondásainak tisztázásában.
Budapest, 2023. november 18.
